– Ter 2:16,17
Leszállt az Alkonyat. Bekebelezett a sötétség, és úgy éreztem, mintha egy hatalmas nagy massza kellős közepén lennék. Rámnehezedett és körbezárt. Nem hagyta gondolataimat másra terelnem, csak sejtelmes titkokkal teli kis világában körözgethettem. Szemem bilincsbe verte a kíváncsiság. Új fordulatok, izgalmas leírásokkal tűzdelt sorai pörögtek előttem, színes általam kitalált képkockákkal párosítva röpködtek ide oda.
"Sosem tűnődtem azon, hogyan fogok majd meghalni − bár az utóbbi hónapokban lett volna rá okom. Ám ha el is játszom a gondolattal, biztos nem így képzelem..." - Alkonyat
"Úgy éreztem, mintha egy rémálom fogságába estem volna, egy olyanba, amelyben még akkor is kénytelen vagy futni, amikor tudod már, hogy véged, de a lábaid mégsem mozognak elég gyorsan..." - Újhold
"Minden kísérlet arra, hogy kiutat találjunk, hiú remény volt csupán. Jeges szívvel figyeltem, ahogy felkészült arra, hogy megvédjen..." - Napfogyatkozás
"Nekem több mint valós halál közeli élményekben volt részem. Ez semmi, ahhoz képest, amit te valaha is átéltél..." - Hajnal hasadás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése